Fotók 2012 - 2022 között készültek.
Helyszínek: Szerencs, Sárospatak, Füzér, Regéc, Boldogkőváralja
Szerencsi vár
Szerencs a "Zemplén kapuja" - közel 10 ezres kisváros Miskolctól mintegy 30 km-re Tokaj Hegyalja világörökségi borvidék kapuja. A várbirtok a Rákóczi, Illésházy, a Grassalkovich, az Almássy és a Szirmay-család birtokában is volt. (utóbbiak rákos címere az északi kapu fölött látható).
A Rákóczi vár reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta a XVI. század 2. felében. A várban több állandó kiállítás, pl. Zempléni Múzeum és 800 ezer darabos képeslap gyűjtemény is megtekinthető.
2020
 |
| Szódásüveg killítás a várban |
 |
| Képeslap gyűjtemény |
 |
A világ egyik legnagyobb egyedszámú képeslap gyűjteménye
|
2014-ben,
 |
| Első belső udvar |
 |
| A Hotel Huszárvár egyik szállodai szárnya a sarokbástyával |
 |
| Az egyik várudvar - a 16. század közepén épült vár B.-A.-Z. megye egyik legfiatalabb vára |
 |
| A Rákóczi vár reneszánsz udvaros palotaszárnya |
 |
| Városi Kulturális Központ és Könyvtár is működik a várban |
 |
| A Rákóczi vár hátsó bejárata Rákóczi Zsigmond, erdélyi fejedelem szobrával |
 |
A várkastély külső falai
|
 |
| Várkert 2018. augusztusban |
Sárospataki vár
A sárospataki Rákóczi vár a hazai késő reneszánsz egyik kiemelkedő alkotása, a magyar nemzeti örökség része. A mai várkastélyt és több várrészt a XVI. században Perényi Péter építtette. A várbirtok 1616-ban került I. Rákóczi György és felesége Lórántffy Zsuzsanna birtokába, akik további fejlesztéseket vittek végbe. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram részeként folyamatosan zajlik.
2022.
 |
| Rákóczi vár a Bodrog folyóval |
 |
| Kastélyszárny |
 |
| Olaszbástya |
 |
| Várfal részlet |
 |
| Kastélyépület fő homlokzata |
2014.
 |
Rákóczi vár a Bodrog mentén
|
 |
| Olaszbástya külső várfallal |
 |
| Olaszbástya |
 |
| Lórántffy szárny |
 |
| A Perényi szárny belülről |
 |
| Vármúzeum |
 |
| Az Olaszbástya tetején |
 |
| Szabadtéri kiállítás - ágyúöntő műhely |
Füzéri vár -
2016. június
A vár a Zempléni-hegység Hegyköz nevű tájegységében Füzér település központjában a falu fölött 170 méterre magasodik. Feltehetően az Aba nemzetséghez tartozó Füzéry család őse Zaránd építette, de 1235 előtt már II. András birtokába került egy hivatalos oklevél szerint. A vár 2008-ban elnyerte a "Magyarország természeti csodája" címet. A helyreállítások 1992 óta folyamatosan zajlanak.
 |
| A tatárjárás előtt épült középkori vár 582 méter magasan áll a Zempléni Tájvédelmi körzetben |
 |
| Füzéri várhegy, előtérben a Polgármesteri Hivatal |
 |
| Füzéri várhegy az újjáépített felsővári palotaszárnnyal, várkápolnával |
 |
| Kapu óratorony, balra konyharész |
 |
| A Felsővár előtti még rendezetlen kis udvarrész |
 |
| Várkápolna belseje |
 |
| Füzér község a hegyközi tájjal az Alsóvár panoráma teraszáról |
 |
| Zempléni hegyvonulatok |
2013. augusztus
 |
| Gyalog feljáró a várkapuhoz |
 |
| A részlegesen helyrehozott palota lakrészek |
 |
| Kilátás a kaputoronyból a várkápolnára, a palota részre és a zempléni hegyekre |
 |
| A helyi lakosság köreiből megalakult a Füzéri Várvédő Egyesület (2003) |
Regéci vár - 2017
A vár 1300 körül már létezett, valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség tagja, Amadé nádor építtette. I. Lipót császár rendelete értelmében 1686-ban lerombolták, azóta csak a romok álltak. A vár lényegi helyreállítása állagmegóvásokkal 1998-ban indult. Pályázati pénzekből újjáépült az öregtorony, melyben kiállítóteret alakítottak ki. Részben újjáépítették a palota szárny falait és a feljárókat. A vár a Nemzeti Várprogram 3. ütemének helyszíne.
 |
| A vár rekonstrukciós képe |
 |
| Kilátás a déli torony felől |
 |
| Északi bástya a bejárattal |
 |
| Kilátás az északi toronyból |
 |
| Középső palota rész |
 |
| Vármúzeum |
 |
| Kilátás a várból Regéc irányában |
Boldogkői vár - 2022, 2012
Abaúj és Zemplén határán, Miskolctól mintegy 55 km-re lévő Boldogkőváralja település fölött magasodik Boldogkő vára. Casrum Boldua - 1282-ből származó oklevélben említik először ezt a nevet.
 |
| Kaputorony, melyhez egykoron felvonóhíd vezetett. |
 |
| A zempléni-hegység délnyugati nyúlványai a sziklakijáróról a megfigyelő őrtoronnyal |
 |
| Lovagterem |
 |
| Várpince kiállításokkal |
 |
| Castrum Boldua étterem |
 |
| Boldogkő vára Boldogkőváralja felől 2020-ban |
2012-ben
 |
| Az ovális alakú andezittufa Bodókő-hegy tetején áll Boldogkő vára |
 |
| Az alsó udvar falán körbe kb. 100 m hosszú, végig járható ú.n. gyilokjáró épült |
 |
| A felső vár 3 fő részből áll - öregtorony, palotaszárny, északi lakótorony |
 |
| Felső vár a legépebben megmaradt magas falú palota épületrésszel |
 |
| A déli toronyban lévő szárazmalom - egykor elsősorban puskapor törésre használták |
 |
Boldogkő vára terepasztalon egykori pompájában
|
 |
| Kilátás a felső várból |
